A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

A családokat érintő adóalap-kedvezmények 2020.

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

A négy vagy több gyermeket nevel ő anyák kedvezményét (a továbbiakban NÉTAK) az összevont adóalapba tartozó egyes jövedelmekre érvényesítheti az arra jogosult magánszemély, minden más kedvezményt megelőző sorrendben.

A jogosult a kedvezményt értékhatár nélkül veheti igénybe a minden jogosultsági hónapban megszerzett, a kedvezmény alapját képező jövedelemére.

A kedvezmény igénybe vehető már év közben az adóelőleg megállapítása során, vagy év végén az adóbevallás benyújtásakor.

1.1. Jogosultak köre

Négy vagy több gyermeket nevelő anyának (a továbbiakban: nétak-os anya) az a nő minősül, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermek után

a) családi pótlékra jogosult, vagy
b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt,

és az a) és b) pontban említett gyermekek száma a négy főt eléri.

Ha egy gyermek után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek halála miatt szűnt meg, akkor ezt úgy kell tekinteni, mintha a családi pótlékra való jogosultság 12 évig fennállt, ezért ez a gyermek a b) pont alapján vehető figyelembe.

Például nétak-os anyának minősül az az anya, aki:

• saját háztartásában neveli a 3-6-9-12 éves gyermekeit,
• négy gyermeket szült, ebből hármat felnevelt (már felnőttek), egy elhunyt,
• öt gyermeket szült, férjétől elvált, amikor a két legidősebb gyermek 16 és 14 éves volt, és a három fiatalabb gyermek az anyánál maradt, a két idősebb pedig az apához került,
• három gyermeket szült és nevel, nevelt (a legidősebb dolgozik, elköltözött otthonról, a középső egyetemista, a harmadik középiskolába jár) és korábban örökbefogadott egy 3 éves kislányt, aki 22 évesen költözött el az anyai házból.

Nem tekinthető nétak-os anyának például

• az a nő, aki négy gyermeket szült, de váláskor az apához került a 10 éves kislánya,
• a nő, aki a második férjével közösen nevel négy gyermeket, akik közül kettő a sajátja, kettő a férjéé.

1.2 Jogosultság időtartalma

A NÉTAK azokra a hónapokra tekintettel vehet ő igénybe, amelyekben a jogosultság fennáll.

Az első jogosultsági hónap 2020 januárja.

A jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amelyben az édesanya először minősül nétak-os anyának.

Jogosultság kezdete:

Egy édesanya 3 gyermeket nevel. Amikor áprilisban megszüli a 4. gyermekét, akkor április 1-jével kezdődően nétak-os anyának minősül.

Megszűnik a jogosultság annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben az édesanya utoljára minősül nétak-os anyának.

Jogosultság megszűnése:

Például a szülők saját háztartásában nevelik a 3-6-9-12 éves gyermekeiket, majd elválnak májusban és az apához kerül a 6 éves gyermek. Ekkor az édesanya május 31-ig jogosult a kedvezményre.

Amennyiben a jogosultság nem a teljes adóévben áll fenn, akkor a kedvezményt csak a jogosultsági hónapokra tekintettel megszerzett jövedelemre lehet igénybe venni.

Például egy nétak-os anya megbízást köt május-július hónapra, amelyből 300 ezer forint jövedelme keletkezik. Májusban elválik a férjétől. Két gyermek nála marad, a 9 és a 12 éves az apánál. Ez azt jelenti, hogy az anya júniustól nem veheti igénybe a NÉTAK-ot.

Az édesanya májusra eső jövedelme a kedvezmény alapját képezi, a júniusi és a júliusi nem, azaz a hónapok arányában meg kell osztani a jövedelmet (1:2).

• NÉTAK-os jövedelem 300 000/3*1=100 000 forint,
• Adóköteles jövedelem 300 000/3*2=200 000 forint.

1.3. A kedvezmény alapja

A NÉTAK az alábbi jövedelmekre érvényesíthet ő :

- a bérnek min ő sül ő és más nem önálló tevékenységb ől származó jövedelemre, ilyennek minősül például:

• a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem,
• az adóköteles társadalombiztosítási ellátás (például: táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj),
• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátások,
• a foglalkoztatás el ő segítésérő l és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadék, álláskeresési segély, kereset-kiegészítés és keresetpótló juttatás,
• a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesít ő magánszemély e jogviszonyból származó jövedelme;
• ez előzőekben meghatározott jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék),
• a nevel őszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása,
• a munkaviszony       megsz ű nésével   összefüggésben törvényben
• meghatározott mértékű végkielégítés (a végkielégítés törvényben meghatározott mértéket meghaladó része nem képezi a kedvezmény alapját),
• a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése
• ellenértékeként kifizetett jövedelem,
• a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenységére tekintettel adott juttatás,
• a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő tevékenysége (pl. igazgatótanácsi tag, felügyelőbizottsági tag) ellenértékeként kapott juttatás,
• nemzetközi szerz ő dés hatálya alatt a nem önálló munkából, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszonyból származó jövedelem,
• az országgyű lési képvisel ők, nemzetiségi szószólók, polgármesterek e
• tevékenységből származó jövedelme,
• az állami projektértékel ő i jogviszonyból származó jövedelem.

- az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül

• a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjére, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelmére;
• a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelmére;
• az európai parlamenti      képviselő   e    tevékenységéből származó jövedelmére;
• a helyi önkormányzati      képviselő   e    tevékenységéből   származó jövedelmére;
• a választott könyvvizsgáló e tevékenységéb ő l származó jövedelmére;
• a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből (például megbízásból) származó jövedelmére.

A felsoroltakon kívül más jövedelemre a NÉTAK nem érvényesíthető , így nem képezi annak alapját a bérbeadásból, vagy más magánszemélytől származó jövedelem.

Ha a magánszemély olyan tevékenységet végez, amely bevételei egy részére alkalmazhatja a kedvezményt, más részére viszont nem, akkor a NÉTAK alapját képező jövedelmet bevételarányosan kell kiszámítani.

Például egy édesanya díszgyertyákat készít. Egy vállalkozással megbízási szerződést köt 200 darab elkészítéséről 100 forint/db áron, ami 20 000 forint bevételt jelent. Az anya további 100 darab gyertyát készít, amit 150 forint/db-ért értékesít a piacon, azaz ebből 15 000 forint a bevétel. Mivel az összes költség 10 000 forint volt, így a jövedelem (20 000+15 000-10 000=) 25 000 forint.

Ezt a jövedelmet a bevételek arányában meg kell osztani:

NÉTAK alapját képezi 25 000/35 000*20 000=14 286 forint,
Adóköteles jövedelem 25 000/35 000*15 000=10 714 forint.

1.4. Átmeneti szabály

A NÉTAK első alkalommal a 2019. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére alkalmazható.

A kedvezmény munkaviszonyból származó jövedelem esetében

• a 2019. december 31-ét követő időszakra elszámolt,
• a 2019. évre vonatkozó, de 2020. január 10-ét követően kifizetett, vagy
• 2019. évet megelő ző évre vonatkozó, a 2019. december 31-ét követően

kifizetett bevétel adókötelezettségére alkalmazhatóak első alkalommal.