Ugrás a tartalomra
Céget alapítana?
Vállaljuk az összes ügyintézést!


Érdekel
Bérszámfejtés
Figyeljük, hol tudna spórolni!


Érdekel
Könyvelés
Naprakész ismeretekkel


Érdekel

Behajthatatlan követelések miatti áfacsökkenés

Behajthatatlan követelés miatti áfa csökkentés lehetősége

Az áfatörvény 2020. január 1-jén hatályba lépő módosítása [1] lehetőséget teremt az adóalanyok számára, hogy önellenőrzés keretében az általános forgalmi adó alapját utólag csökkentsék a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészének vagy részének adót nem tartalmazó összegével. Ennek feltételei vannak, melyeket szintén az áfatörvény határoz meg.

Az adóalap-csökkentés elszámolása eladói oldalon érinti az adóalany partnerét, az adóalany vevőt is.

I. Első lépésként mérlegelni kell, hogy az adott követelés megfelel-e a behajthatatlan követelés áfatörvényben meghatározott fogalmának.

Mi a behajthatatlan követelés az áfatörvény alkalmazásában?

Az áfatörvény meghatározása értelmében „behajthatatlan követelés: termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján keletkezett, követelésként fennálló ellenérték vagy részellenérték adót is tartalmazó összege, amelyet a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója ekként számol el nyilvántartásában az alábbi okok valamelyike alapján:

a) a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet vagy a talált fedezet azt csak részben fedezi,

b) a követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte,

c) a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt el,

d) a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet.”

Az általános forgalmi adózás rendszerében nem a számviteli törvény fogalma irányadó elsődlegesen, hanem a fenti meghatározásra kell figyelemmel lenni, amikor az adóalap­csökkentés lehetőségét mérlegeljük. Ebből látható, hogy lényegében akkor nyílhat lehetőség adóalap-csökkentésre ezen a jogcímen, ha már nyilvánvaló, hogy a követelés nem fog megtérülni, vagyis véglegesen behajthatatlanná vált.

A fogalom-meghatározásból fakadó fontos körülmények, követelmények Behajthatatlan követelés címén az áfatörvénybeli definícióra figyelemmel az alábbi körülményekre tekintettel csökkenthető az adó alapja:

A fogalom-meghatározásból következő körülményt, hogy véglegesen nem térült meg a követelés, a következő dokumentumokkal lehet alátámasztani:

Ezek az említett dokumentumok az adott eljárásra jellemző, annak során keletkező dokumentumok.

II. Második lépésként meg kell vizsgálni, hogy megfelel-e, eleget tud-e tenni az adóalany az adóalap-csökkentéssel összefüggésben támasztott, áfatörvényben előírt további feltételeknek.

Az utólagos adóalap-csökkentés lehetősége érdekében az értékesítést teljesítő adóalanyra és annak vevő partnerére vonatkozó feltételeket az áfatörvény 77. § (7)-(10) bekezdései határozzák meg.

„Különös tekintettel a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére, az adó alapja utólag csökkenthető a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészének vagy részének adót nem tartalmazó összegével a következő feltételek együttes teljesülése esetén:

Hogyan lehet ezeknek megfelelni ?

Eszerint nem független felek az olyan - jogilag egyébként egymástól független felek -, akik (amelyek):

o egymás viszonylatában kapcsolt vállalkozások [a kapcsoltság fogalmát az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 7. § 28. pontja határozza meg, tovább utalva a társasági adó törvényre];

o közöttük névre szóló tulajdonosi (tagsági) jogviszony áll fenn;

o közöttük az egyik fél a másik félnek vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja;

o közöttük az áfatörvény 6. § (5) bekezdése szerinti viszony (munkaviszony vagy azzal egyenértékű jogviszony) áll fenn;

o egymás közeli hozzátartozói, vagy a felsoroltakban meghatározottak közeli hozzátartozója.

Ennek a feltételnek folyamatosan fenn kell állnia. Nincs mód adóalap-csökkentésre, ha a felek - az eladó és a vevő - jelenleg már független felek, de a korábbiak folyamán (akár a teljesítés időpontjában vagy azt követően) egymással az előzőekben említett jogviszonyban álltak.

        - a vele kötött ügylet teljesítésének időpontjában:
        - csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt állt [9], vagy
         - adószáma törölve van [101,

        - valamint akkor sem, ha az ügylet teljesítési időpontjában és az azt megelőző egy évben szerepel a nagy összegű adóhiánnyal vagy nagy összegű adótartozással rendelkezők adóhatóság honlapjáról   lekérdezhető adatbázisában.

Az adószám a NAV honlapján elérhető adatbázisban ellenőrizhető. Általánosan irányadó, hogy alapvetően az ügylet megkötésekor kell, célszerű, a gazdasági életben általánosan elvárható kellő körültekintéssel eljárni, és ennek keretében a partner adószámát ellenőrizni. Ha például a beszerző, igénybevevő adószámát a teljesítést megelőzően törölték, de a teljesítést megelőzően azt újra megállapították, ez nem zárja ki az adóalap-csökkentést. Az adóalap­csökkentés végrehajtása érdekében amennyiben az adóalany a partnere adószámát illetően utólag is meg kíván győződni arról, hogy az ügylet teljesítési időpontjában az adószám törölt volt-e, az alábbiakra szükséges figyelemmel lenni: Az Art. alapján közzéteendő szankciós jelleggel törölt státuszban nyilvántartott adószámok 1121 listájában kizárólag azok az adószámok szerepelnek, amelyeket a lekérdezés időpontjában ekként tart nyilván a NAV. Ez naponta frissül. Az Igazságügyi Minisztérium által üzemeltetett Cégszolgálati lekérdező felületen (https://www.e-cegjegyzek.hu) az adószám törzsszám részének feltüntetésével nyilvános információként jelenik meg, ha az ügyfél adószámát az adóhatóság szankciós jelleggel törölte. Az erre vonatkozó információkat a cégjegyzék 21. rovata tartalmazza, ahol a másolati adatok lekérésével lehetőség nyílik arra, hogy az adószám változásának időben egymás utáni folyamatát is megtekinthesse a kérelmező. Ugyanez a rovat tartalmazza továbbá az adószám szankciós törlése illetve ennek közzététele id ő pontját      is.

A nagy összegű adóhiánnyal [13] vagy a nagy összegű adótartozással 1141 rendelkezők - az adott ügylet teljesítési időpontjára visszamenőlegesen - lekérdezhető adatbázisát a NAV a honlapján          elérhetővé teszi 2015. január 1-jére          visszamenőleg.

Figyelem! A felek személyét illetően meghatározott feltételekkel összefüggően teljesítési időpontnak az áfatörvény szerinti teljesítés minősül, főszabály szerint, amikor az ügylet tényállásszerűen   megvalósul.

A „megelőző egy év” alatt 365 napot kell érteni ebből a szempontból, nem naptári évet. A bevallás benyújtásának pedig ténylegesen az önellenőrzés benyújtásának napja tekintendő, nem annak benyújtási határideje.

Értelemszerűen nem adódhat adóalap-csökkentési lehetőség abban az esetben sem, ha a teljesítés után az adóalany az általános forgalmi adót nem vallotta be és fizette meg a költségvetés felé.

A partnernek küldött előzetes írásbeli értesítés, mint az egyik fontos feltétel, [18] adattartalma a következő :

Fontos, hogy az áfatörvényben előírt összes feltételnek együttesen teljesülnie kell ahhoz, hogy az adóalap-csökkentést ezen a jogcímen az értékesítő adóalany megvalósíthassa, elszámolhassa.

E mellett figyelemmel kell lenni a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére, visszaélésszerű en nem kerülhet sor a csökkentésre.

Az áfatörvény rendelkezései az adóalany vevőkkel bonyolított ügyletekkel kapcsolatos adóalap-csökkentés esetkörére vonatkoznak.

Fontos, hogy a behajthatatlan követelésen alapuló adóalap-csökkentés gyakorlása során a fizetend ő adó alapja nem módosítható elévült idő szakot érintően.

III. Harmadik lépés - Az adóalap-csökkentés elszámolása, bevallása, nyilatkozat teljesítése

Az értékesítő, az adóalap-csökkentést elszámoló adóalany feladatai

Az adóalany a behajthatatlan követelésre alapozott adóalap-csökkentését nem az aktuális, a csökkentés elszámolásának időpontját tartalmazó áfabevallásban végezheti el, hanem önellenőrzés keretében. Ennek oka, hogy az áfatörvény adóalap és fizetendő adó utólagos csökkentésének elszámolására vonatkozó (önellenőrzés mellőzését és az aktuális/megjelölt adómegállapítási időszakban történő elszámolást lehetővé tevő) rendelkezései [20] között nem szerepel ez a tényállás. A behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentés értesítési kötelezettséggel jár, nem igényel azonban számlahelyesbítést vagy érvénytelenítést. A felek között a teljesítés, a ki nem fizetett ellenérték követelhetősége ugyanis változatlanul fennáll. A partner korrekciójának alapját megfelelően szolgálja az előzőekben említett előzetes írásbeli értesítés.

Az önellenőrzést az önellenőrzéssel érintett időszakra vonatkozó, az adott évre rendszeresített áfabevallás keretében, az adott tárgyévi bevalláshoz kialakított nyilatkozattétel kíséretében végezhetik el az adóalanyok. A nyilatkozatokat az áfabevallás részeként rendszeresített nyomtatvány-részben kell megtenni. Erre nemcsak a 2020 évi, a 2065 számú bevallás, hanem a 2016 - 2019 évek bevallásai is fel lesznek készítve.

Az adóalapot csökkenteni kívánó adóalanynak a nyomtatványon nyilatkozni kell :

Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy abból következően, hogy a nyomtatványon a feltüntetendő adatok között a termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő adószámát is fel kell tüntetni, adószámmal nem rendelkező, nem adóalany partner esetében behajthatatlan követelés jogcímén az adóalap nem csökkenthető.

Mi a teendő, ha utóbb, az adóalap-csökkentés elszámolását követően a vevő mégis fizet?

Az áfatörvény azt is rendezi, hogyan kell eljárni, ha az adóalany partnere, a vevő az adóalap korrekciójának elvégzését követően mégis fizet, megtéríti a korábban ki nem fizetett ellenértéket vagy annak egy részét. Ez a körülmény ismételt önellenőrzést és ennek keretében adóalap növelést (a csökkentett adóalap visszarendezését) von maga után. Erre utal az áfatörvény ezzel kapcsolatos rendelkezése [22], melynek megfogalmazása szerint a megtérített ellenérték vagy részellenérték adóval csökkentett összegének erejéig az adóalap utólagos csökkentése nem alkalmazható. Az ismételt önellenőrzést az adóalanynak ebben az esetben is az áfabevallásban, az erre a célra rendszeresített nyomtatványrészben, nyilatkozattétellel kell kísérni, amelyen a beszerző partnere nevét, adószámát és a megtérített ellenérték, részellenérték adóval csökkentett összegét kell feltüntetnie.

A levonható adó korrekciója a vev ő oldalán

Az ügyletet teljesítő adóalany behajthatatlan követelés címén történő adóalap-csökkentésének következményeként szükségessé válik, hogy a másik oldalon, a vevőnél, vagyis a nem fizető adóalanynál az ügylethez kapcsolódóan eredetileg levonható adó is kiigazításra kerüljön.

Emiatt írja elő az áfatörvény, hogy amennyiben az ügyletet teljesítő adóalany behajthatatlan követelés címén utólag csökkenti az adóalapját, ez a vevő szempontjából az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezők utólagos változásának min ő sül.

Az áfatörvény a levonható adó utólagos módosulásának elszámolására vonatkozó, jelen esetben is alkalmazandó rendelkezése 1241 alapján, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, és ennek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege csökken, az adóalany a különbözetet abban az adómegállapítási időszakban köteles a fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a változás bekövetkezik. Ebből következően a partner (a vevő) az eredetileg levonható előzetesen felszámított adónak a csökkenését ebben az esetben - fizetendő adót növelő tételként - az adóalapcsökkentést érintően kapott értesítés időpontját tartalmazó adómegállapítási időszakban köteles bevallani.

Fontos feltétel továbbá, hogy a partner (a vevő) e különbözet elszámolásakor köteles a bevallással egyidejűleg az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, az áfabevallásban, annak erre szolgáló nyomtatvány-részében nyilatkozni

Ha a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenértéket akár részben, akár egészben, utólag a partner bármely oknál fogva mégis megtéríti az értékesítést teljesítő félnek, akkor ez számára (vevőként) is maga után vonja az adózásbeli következmények érvényesítését. Ezt úgy számolhatja el, hogy a levonható előzetesen felszámított adó - értesítés alapján történt - utólagos csökkenése miatti fizetendő adót növelő tétel elszámolását tartalmazó adóbevallást önellenőrzés keretében helyesbíti.

IV. Hatályba lépés, átmeneti rendelkezés

A behajthatatlan követelés címén történ ő adóalap-csökkentésre, valamint ehhez kapcsolódóan az eredetileg levonható adó utólagos korrekciójára vonatkozó rendelkezések 2020. január 1-jén lépnek hatályba. Főszabály szerint az erre a napra vagy ezt követő időpontra eső teljesítési időponttal megvalósuló ügyletek esetében alkalmazható az adóalap ilyen jogcímen történő csökkentése, és végzendő el az eredetileg levonható adó utólagos korrigálása is a vevő részéről.

Átmeneti szabály rögzíti [25], hogy az új rendelkezések azokban az esetekben is alkalmazhatóak, amikor a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontja 2020. január 1. napját megelőzi, de 2015. december 31. napját követő időpontra esik.

Vagyis lehetőség nyílik már 2016 évi teljesítések után is ilyen jogcímen az adóalapcsökkentés elszámolására az elévülési időre is figyelemmel, amennyiben annak az áfatörvényben előírt, előzőekben említett feltételei fennállnak.

A módosítást a 2019. évi LXXII. törvény iktatta be. A téma szempontjából meghatározó rendelkezések: az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 77. § (7)-(10) bekezdései, 153/D. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése, 259. § 3/A. pontja és 332. §-a.

2 Áfatörvény 259. § 3/A. pontja.
3 Áfatörvény 77. § (7) bekezdés a) pont.
4 Áfatörvény 259. § 13. pontja.
5 Áfatörvény 77. § (7) bekezdés b) pont.
6 Áfatörvény 77. § (7) bekezdés c) pont.
7 Ez alatt az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 267. §-a szerinti tájékoztatási lehetőséget kell érteni.
8 Áfatörvény 77. § (7) bekezdés d), e), f) pontok.
9 Áfatörvény 77. § (7) bekezdés d) pont.
10 Áfatörvény 77. § (7) bekezdés f) pont.
11 Áfatörvény 77. § (7) bekezdés e) pont.
12 Az Art. 266. § c) pont.
13 Art. 263. §.
14 Art. 264. §.
15 Áfatörvény 77. § (7) bekezdés h) pont.
16 Áfatörvény 77. § (7) bekezdés i) pont.
17 Áfatörvény 77. § (9) bekezdés.
18 Áfatörvény 77. § (8) bekezdés.
19 Áfatörvény 259. § 3/A. pontjában meghatározott.
20 Áfatörvény 153/B. §.
21 Áfatörvény 77. § (9) bekezdés.
22 Áfatörvény 77. § (10) bekezdése.

23 Áfatörvény 153/D. § (1) bekezdés a) pontja.
24 Áfatörvény 153/C. § (1) bekezdés c) pontja.
25 Áfatörvény 332. §.

 

21 Szja törvény 1/A. § és 29/B. § (5) bekezdés.

Letöltés

Vissza a tudnivalók listájához