Tekintse meg ajánlatainkat, álláslehetőségeinket!
A családokat érintő adóalap-kedvezmények 2020.
A családi járulékkedvezmény alapjának növekedése
Növekszik a gyermekek után igénybe vehető családi kedvezmény maximális összege, ugyanis az összevont járulékok miatt a jövőben a családi járulékkedvezmény a teljes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékkal szemben érvényesíthetővé válik. A 2019-ben hatályos szabályok alapján 17 százalékos járulékkal szemben lehetett csak érvényesíteni a családi járulékkedvezményt, az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékkal szemben nem.
A családi kedvezmény az összevont adóalapot csökkentő olyan adóalapkedvezmény, amelyet az arra jogosult - jogosultsági hónaponként - az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthet.
1.1. Jogosult
Az Szja törvény a következők szerint határozza meg, hogy ki lehet a családi kedvezmény jogosultja:
a) az a magánszemély, aki a Cst. szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa (például a nevelőszülő házastársa);
A Cst. szerint, hogy a családi pótlékra jogosult a szül ő vel együtt él ő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a gyermek vér szerinti szülőjével együtt élő élettárs jogosult a családi pótlékra, akkor a családi kedvezmény szempontjából is jogosultnak minősül, így azt már év közben is érvényesítheti.
b) a várandósság 91. napjától a kismama és a vele közös háztartásban élő házastársa (tehát az élettárs nem);
c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), vagy- döntésük szerint - a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy;
d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély, vagy- döntésük szerint - a vele közös háztartásban él ő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy.
Az a) pont szerinti jogosultak körének meghatározásához a Cst. családi pótlékra vonatkozó rendelkezéseinek ismerete szükséges.
A családi kedvezmény érvényesítésének nem feltétele a családi pótlék folyósítása, ezért az a magánszemély is igénybe veheti a kedvezményt, aki bár a gyermekére tekintettel jogosult ezen ellátásra, de nem kéri/kérte a családi pótlék folyósítását. Ha a magánszemély nem kérte a családi pótlék folyósítását és nem biztos abban, hogy fennáll-e a jogosultsága a családi pótlékra, akkor a kérdés megválaszolása érdekében célszerű felkeresni a lakóhelye szerinti fővárosi, megyei kormányhivatalt.
A c)-d) pontok esetén nem csak a közös háztartásban él ő hozzátartozó, hanem a gyermek szüleinek hozzátartozója is jogosult lehet a családi kedvezményre. Például az árva, családi pótlékra saját jogán jogosult gyermeket sokszor az elhunyt szülő testvére fogadja be a családjába, háztartásába. Ekkor a nagynéni, nagybácsi nem tekinthető a Ptk. alapján a gyermek hozzátartozójának, azonban szabálynak köszönhetően jogosult lehet a szülő testvére is, hiszen ő a szülő tekintetében hozzátartozónak minősül.
1.2. Kedvezményezett eltartott és eltartott
A családi kedvezmény összegét az eltartottak, illetve kedvezményezett eltartottak száma határozza meg.
Az Szja törvény a következők szerint határozza meg az eltartottak, kedvezményezett eltartottak fogalmát.
Kedvezményezett eltartott:
a) az, akire tekintettel a magánszemély a Cst. szerint családi pótlékra jogosult,
b) a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
c) az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
Eltartott:
a) a kedvezményezett eltartott,
b) az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.
A Cst. szerint a családi pótlék megállapításánál figyelembe vehet ő az, aki köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. E személyek a családi kedvezmény szempontjából eltartottnak minősülnek.
Az előzőekben meghatározott köznevelési vagy felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek eltartottnak minősül akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után
Saját háztartásban nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki a szülő beleegyezésével vagy kérelmére részesül a Gyvt. szerinti átmeneti gondozásban. A leírtak szerint átmeneti gondozásba helyezett gyermek a családi kedvezmény szempontjából is figyelembe vehető.
1.3. Jogosultsági hónap
A családi kedvezmény azokra a hónapokra érvényesíthető, amelyekben a jogosultság legalább egy napig fennáll. Jogosultsági hónapnak tekinthető az a hónap,
amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,
amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,
amelyben a várandósság orvosi igazolás szerinti 91. napot eléri, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.
A családi kedvezményt a jogosult kizárólag azokra a hónapokra tekintettel veheti igénybe, amelyek számára jogosultsági hónapnak minősülnek. Ha a magánszemély olyan hónapokra is igénybe veszi a kedvezményt, amelyek már nem tekinthetők jogosultsági hónapnak, akkor az a kedvezmény jogosulatlan igénybevételének minősül.
Például, ha a gyermek leérettségizik és munkába áll, akkor családi pótlékot a továbbiakban nem folyósítanak utána, így a családi kedvezményre való jogosultság is megszűnik. Ha a szülő a családi kedvezményt ennek ellenére továbbra is igénybe veszi a gyermekre tekintettel, akkor az jogosulatlan igénybevételnek minősül.
1.4. Igénybe vehető családi kedvezmény
2020-ban a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető családi kedvezmény havi összege:
1 eltartott esetén 66 670 forint;
2 eltartott esetén 133 330 forint,
3 (és minden további) eltartott esetén 220 000 forint.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jogosultsági hónaponként igénybe vehető családi kedvezmény összege (családi kedvezmény keret) az eltartottak és Ikedvezményeze leltartottak számátó függően a követ |kezők szerint alakul.
Eltartottak Kedvezményezett eltarottak kedvezmény összege
1 1 66670 Ft
2 1 133330 Ft
2 2 266660 Ft
3 1 220000 Ft
3 2 440000 Ft
3 3 660000 Ft
1.5.Felváltva gondozott gyermek
Speciális szabály vonatkozik azon elvált szülőkre, akik jogerős bírósági döntés, egyezség, vagy közös kérelem alapján gyermekeiket felváltva gondozzák, és ezáltal a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban jogosultak.
A felváltva gondozott gyermek mindkét szül ő nél kedvezményezett eltartottnak minősül, azonban a rá tekintettel megállapított családi kedvezmény összegét a szülők 50 százalékban érvényesíthetik. A felváltva gondozott gyermek után a családi kedvezményt mindkét szülő, valamint a szülő új házastársa is igénybe veheti. A felváltva gondozott gyermekre tekintettel a szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére, megosztására egymás között nem jogosultak.
A leírtak példán keresztül bemutatva
Az elvált szülők közösen gondozzák a gyermeküket, és a családi pótlékra 50-50 százalékban jogosultak.
Az apa új felesége két kiskorú gyermeket hozott az új házasságába. Az anya újonnan kötött házasságában született még egy gyermek.
Az apa családjában az eltartottak száma 3 fő, ezért a házastársával közösen jogosultsági hónaponként (2*220 000)+(220 000/2)=550 000 forint családi kedvezményt érvényesíthetnek.
Az anya családjában az eltartottak száma két fő, a férjével közösen havonta 133 330+ (133 330/2)= 199 995 forint összegű kedvezményt érvényesíthetnek.
Fontos megjegyezni, hogy a kedvezményt mindkét szülő csak akkor érvényesítheti, ha a családi pótlékra jogosult. Például, ha a gyermeket felváltva gondozzák, azonban a családi pótlékot 100 százalékban az anya kapja meg, akkor az apa nem érvényesítheti a családi kedvezményt, viszont az anya a teljes összeget igénybe veheti.
2. Családi járulékkedvezmény
Ha a jogosult részére járó családi kedvezmény összege több, mint az összevont adóalapba tartozó jövedelmének összege, akkor lehetősége van arra, hogy az adóalapot meghaladó rész 15 százalékát családi járulékkedvezmény jogcímen igénybe vegye a következőkben leírtak szerint.
A családi járulékkedvezményt az a magánszemély veheti igénybe, aki
Tehát két fontos szabályt kell figyelembe venni, egyrészt azt, hogy olyan magánszemély veheti igénybe a kedvezményt, aki az Szja törvény szerint azt érvényesítheti, másrészt a kedvezmény érvényesítésére kizárólag a biztosított - például a munkaviszonyban álló - magánszemély jogosult. (Az adómentes, de járulékalapot képező jövedelmekkel összefüggésben családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető.)
Például, nem minősül biztosítottnak a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni vállalkozó ezen tevékenységére tekintettel, ezért a kivétje, vagy átalányban megállapított jövedelme után fizetendő nyugdíjjárulékával szemben családi járulékkedvezményt nem érvényesíthet.
A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő
(A 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék összege nem csökkenthető a kedvezmény összegével.)
Fontos szabály, hogy a családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét!
3. Családi kedvezmény igénybevétele
A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen vehető igénybe.
Például a szülők közösen nevelik a gyermeküket, akkor mindketten jogosultnak minősülnek. Azonban a gyermek után megállapított havi 66 670 forint családi kedvezménykeretet mind a ketten külön-külön nem vehetik igénybe, csak közösen. Azaz havonta ketten együtt - döntésük szerinti összegben - 66 670 forint családi kedvezménykeretet használhatnak fel.
A családi kedvezményt a jogosult arra a hónapra tekintettel veheti igénybe, mely számára jogosultsági hónapnak minősül. Azonban - a törvényi feltételek megléte esetén - lehetőség van a kedvezmény közös érvényesítésére, megosztására.
3.1. Közös érvényesítés
Több jogosult esetén az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik, akár már év közben az adóelőleg megállapítása során, akár év végén a bevallásban.
Például, amikor a házaspárnak két gyermeke van, vagy az élettársaknak közös gyermekük van, vagy a kismama és a férje közösen érvényesíthetik a családi kedvezményt.
3.2. Megosztás
Ha az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményre egy magánszemély jogosult, az őt megillető családi kedvezményt adóbevallásbán megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával, ideértve azt is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni.
A jogosult nem oszthatja meg azon jogosultsági hónapokra eső családi kedvezmény összegét:
- amelyre vonatkozóan a gyermek után a családi pótlékot egyedülállóként veszi igénybe, ide nem értve, ha a jogosult a Cst. 12. § (3) bekezdésealapján minősül egyedülállónak,[12]
- amelyben a családi kedvezményt más jogosulttal közösen érvényesíti.
A közös igénybevétel és a megosztás fontosabb szabályait a következő rész foglalja össze:
A családi kedvezmény közös igénybevétele, megosztása az adóbevallásban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele. Ettől eltérően nem változhat - az szja-bevallásban az évközi érvényesítéshez képest - a jogosult személye a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetén. Ekkor év végén az lehet a családi kedvezmény jogosultja, aki azt év közben már érvényesítette.
Az év közben jogszerűen igénybe vett családi járulékkedvezmény végleges, ez az összeg év végén a bevallásban már nem módosítható.
Például, ha év közben az anya veszi igénybe a családi kedvezményt a három gyermek után, de a szülők év végén úgy döntenek, hogy két gyermek után apa kívánja azt érvényesíteni, akkor ezt megtehetik, azzal a feltétellel, hogy az év közben igénybevett családi járulékkedvezmény összege már nem adható át a másik szülő részére.
4. Adóelőleg meghatározása év közben
A NÉTAK-ot, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt (együttesen: kedvezmények) az arra jogosult év közben az adóelőleg megállapítása során is érvényesítheti.
A kedvezmények igénybevételének a menete a következő .
A NÉTAK érvényesítését a magánszemély attól a kifizet ő t ől kérheti adóel ő leg- nyilatkozattal, aki a kedvezmény alapját minősülő jövedelmet juttat a részére. A másik két kedvezmény érvényesítésére, közös érvényesítésére vonatkozó adóelőleg-nyilatkozatot a magánszemély az adóelőleget megállapító munkáltató és az összevont adólapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető számára adhat.
Ha a jogosult magánszemély nem kívánja érvényesíteni a családi járulékkedvezményt, akkor az adóelőleg nyilatkozaton erről nyilatkozhat. Ha a jogosult ilyen nyilatkozatot nem tesz, az adóelőleg-levonásra kötelezett munkáltatónak, kifizetőnek a családi kedvezményt és a családi járulékkedvezményt is figyelembe kell vennie a feltételek fennállása esetén.
Például
Egy magánszemély egy társaságnak ad bérbe egy ingatlant. Ekkor a rendszeres bérleti díj után adóelőleget kell megállapítania a kifizetőnek (bérlőnek), amelynek megállapítása során figyelembe kell venni a magánszemély családi kedvezményre vonatkozó adóelőleg nyilatkozatát.
Ha a magánszemély olyan kifizetőtől kap jövedelmet, amely nem minősül adóelőleget megállapító munkáltatónak, vagy rendszeres bevételt juttató kifizetőnek, akkor csak a NÉTAK érvényesítése lehetséges.
NÉTAK adóelőleg-nyilatkozat
A NÉTAK-ra vonatkozó adóelőleg-nyilatkozatnak a következ ő adatokat kell tartalmaznia:
Első házasok kedvezménye adóelőleg-nyilatkozat
Az első házasok kedvezményére vonatkozó adóelőleg-nyilatkozatnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
Családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat
A családi kedvezményre vonatkozó adóel ő leg-nyilatkozatnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
Miután a munkáltatónak, kifizetőnek a havi adó- és járulékbevallásában (2008-as bevallás) a családi kedvezmény igénybevételével kapcsolatban több adatot kell közölnie, ezért a következő adatokat is szerepeltetni kell a nyilatkozaton.
A munkáltatónak, kifizet ő nek az érvényesített kedvezményeket, az Art-ban[14] meghatározott adattartalommal a havi adó- és járulékbevallásában be kell vallania.
A magánszemély adóel őleg nyilatkozatot adhat esetenként vagy az egész adóévre visszavonásig.
Ha a magánszemély életkörülményeiben a kedvezmények igénybevétele szempontjából változás történik, akkor az adóelőleg-nyilatkozatot módosítania kell.
A gyermek megszületésekor nem kell új nyilatkozatot tenni, ha a magánszemély a családi kedvezményt már a magzatra tekintettel is érvényesítette.
Az adóelőleg-nyilatkozat módosítása, új nyilatkozattétel szükséges például, ha az adózó nyilatkozott a kedvezmény érvényesítéséről és ezt követően
Akkor is új nyilatkozatot célszerű beadni például a férjnek, ha két gyermek után érvényesített havi (2*133 330=) 266 660 forint kedvezményt, de a felesége elérte a fogantatás 91. napját és erre tekintettel megemelkedik az általa igénybe vehető családi kedvezmény összege havi (3*220 000=) 660 000 forintra.
Az adóelőleg-nyilatkozatok elérhetők a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján (nav.gov.hu) az „Adóelőleg-nyilatkozatok 2020.” menüben, illetve gyorsan elkészíthetők az ADÓELŐLEG NYILATKOZAT ALKALMAZÁS használatával, amely a következő linken érhető el: http://www.nav.gov.hu/anya.
2020. január 2-ától az ügyfélkapu-regisztrációval, telefonos azonosítással vagy e- személyi igazolvánnyal rendelkező magánszemélyeknek az adóelőlegnyilatkozatot elektronikus formában is megtehetik.
A webes nyomtatványok a NAV honlap bal oldalán található Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásra kattintva, vagy a https://onya.nav.gov.hu/#!/login elérési útvonalon érhetőek el. Belépés után az „Új nyomtatvány/bejelentés” csempe megnyitásával érhetők el az „Adóelőlegnyilatkozatok”.
Fontos, hogy a magánszemély az adóelőleg-nyilatkozatát jogszerűen tegye meg, ugyanis a valótlan nyilatkozatra tekintettel pótlólagos fizetési kötelezettsége keletkezik, továbbá a befizetési kötelezettség 12 százalékát különbözeti-bírság jogcímen kell megfizetnie. Ezt az összeget a bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetni és megfizetni. Nem kell a különbözeti bírságot megfizetni, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot nem haladja meg.
Például
Az anya három gyermeket nevel, akik közül kettő a felsőoktatásban nappali tagozaton tanul, a legfiatalabb pedig végzős középiskolás. Az anya a középiskolás gyermek után - tekintettel a két egyetemistára - havonta 220 ezer forint családi kedvezményt érvényesíthet. A legfiatalabb gyermek júniusban leérettségizik, családi pótlékot júliustól már nem folyósítanak utána. Az anya csak szeptemberben nyilatkozik a munkáltatójának, hogy a családi kedvezményt a továbbiakban nem érvényesíti. Ekkor két hónapig jogalap nélkül vett igénybe 440 000 forint családi kedvezményt.
Ha az adóelőleg megállapítására a magánszemély kötelezett, akkor a magánszemélynek lehetősége van családi kedvezményt érvényesíteni az adóelőleg megállapítása során.
Például
Egy angoltanárnő adószámos magánszemélyként gyerekeket korrepetál (más jövedelme nincsen). A férjével két gyermeket nevelnek és a kedvezményt egyenlő arányban közösen veszik igénybe. Január-március hónapokban a tanárnőnek havonta 140 -140 ezer forint jövedelme keletkezett.
Az első negyedévben 420 ezer forint jövedelmet szerzett, amit csökkenthet (3*133 330 =) 399 990 forint összegű családi kedvezménnyel. Így az első három hónap után (420 000-399 990=) 20 010 forint jövedelme és (20 010*0,15=) 3 002 forint fizetendő adóelőlege keletkezett.
Azonban a tanárnőnek nem kell adóelőleget megfizetnie addig, amíg a fizetendő
20 adóelőleg összege az adóévben nem haladja meg a 10 ezer forintot.
5. A kedvezmények érvényesítése és bevallása év végén
A kedvezményeket a magánszemély a tárgyévi személyi jövedelemadó bevallásában is érvényesítheti, illetve itt kell szerepeltetni az év közben érvényesített családi járulékkedvezményt is. Ha az adózónak van rá lehetősége, akkor érvényesíthet járulékkedvezményt a bevallásban is.
Fontos! Családi kedvezményt a NÉTAK figyelembevételét követően, az első házasok kedvezményével csökkentett összevont adóalap után lehet érvényesíteni.
A NÉTAK-ot érvényesítő magánszemélynek a bevallásában szerepeltetnie kell
Az első házasok érvényesítésekor a bevallásnak tartalmaznia kell
Ha a családi kedvezményre két magánszemély jogosult, akkor azt közösen érvényesíthetik, valamint a jogosult a kedvezményt megoszthatja a jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával, ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni.
A kedvezmény közös érvényesítésének, megosztásának feltétele az érintett magánszemélyek adóbevallásban közösen tett, - egymás adóazonosító jelét is feltüntető - nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének - az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával történő - közös igénybevételére, megosztására vonatkozó döntésüket.
A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóbevalláshoz tett írásbeli nyilatkozata
A nyilatkozatban fel kell tüntetni - a magzat kivételével - minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, továbbá azt, hogy e személyek - ideértve a magzatot is - az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. A családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítésekor a másik fél adóazonosító jelét is fel kell tüntetni.
Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, akkor a bevallással lefedett évre járó családi kedvezmény összegét a magánszemély az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesítheti.
Fontos megjegyezni, hogy a várandósságról szóló orvosi igazolást a bevallás elévüléséig meg kell őrizni, mivel azt az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzés során kérheti. A várandósságról szóló 2020. évi orvosi igazolást a bevallással együtt 2026. december 31-éig kell megőrizni.
Ha a családi kedvezményre jogosult magánszemély vagy a kedvezményre szintén jogosult más magánszemély a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét jogszerűen érvényesítette, akkor a személyi jövedelemadóról szóló bevallásban a jogosult(ak) által, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak által együttesen érvényesíthető családi kedvezmény összegét csökkenti az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezmény összegének az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti mértékkel elosztott része (667 százaléka).
A leírtak a gyakorlatban azt jelentik, hogy a bevallásban a magánszemélynek meg kell határoznia a családi kedvezmény adóévi keretét. Ezt kell csökkenteni a magánszemély, illetve más jogosult által - az adóévben - jogosan igénybevett családi járulékkedvezmény összegének 667 százalékával.
A fennmaradó részt lehet a bevallásban igénybe venni, illetve közösen érvényesíteni, megosztani.
A leírtak példán bemutatva
A Kedves családban öten élnek. Anya (Orsi), apa (Oszkár) és a gyerekek: Csenge (19) Csilla (16) és Csaba (12). A gyerekek iskolába járnak, de Csenge júniusban leérettségizett és szeptembertől nappali tagozatos egyetemistaként tanul tovább.
Ekkor az eltartottak száma egész évben 3 fő, azonban a kedvezményezett eltartottak száma az első hat hónapban 3, a második félévben 2 fő. Így a családi kedvezmény éves kerete: (3*6*220 000+2*6*220 000=) 6 600 000 forint.
A munkáltatói igazolás alapján Orsi 2 400 000 forintot keresett. Adóelőleget nem vontak le tőle, illetve 135 000 forint járulékkedvezményt vett igénybe.
Oszkár 50 ezer forint összegben vett igénybe járulékkedvezményt.
A bevallásban a keretet csökkenteni kell Orsi és Oszkár által igénybevett járulékkedvezmény 667 százalékával: 135 000*6,67=900 450,
50 000*6,67=333 500, 6 600 000-900 450-333 500=5 366 050.
Ezt az összeget veheti igénybe a házaspár közösen a bevallásukban például úgy, hogy Orsi 2 399 550, Oszkár 2 966 500 forintot vesz igénybe.
6. A családi kedvezményre jogosultság külföldi magánszemélyeknél
Az egyenlő elbánás elve szerint a külföldi magánszemélyt nem terhelheti magasabb összegű adó annál, amelyet azonos jogcím esetén a belföldi magánszemélynek kell megfizetnie. A külföldi magánszemély az adóval kapcsolatos kedvezményeket, így a családi kedvezményt is igénybe veheti, ha összes jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon esik adókötelezettség alá és ugyanolyan vagy hasonló kedvezményt ugyanazon időszakra más államban nem vesz igénybe.
Ekkor összes jövedelemnek a nem önálló tevékenységből származó jövedelem és az önálló tevékenységből származó jövedelem (ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját), valamint a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelem összege minősül.
Ha a külföldi magánszemély az előzőekben leírtaknak megfelel, akkor a családi kedvezményre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott) esetében is azzal, hogy
kedvezményezett eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával a kedvezményt érvényesítő magánszemély családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne;
eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akit a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával más magánszemély (gyermek) után járó családi pótlék megállapításánál figyelembe lehetne venni.
7. A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyeket megillető családi kedvezmény
A korhatár el őtti öregségi nyugdíjak megszüntetésér ől, a korhatár el ő tti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (1)-(2) bekezdése értelmében a korábban korhatár előtti öregségi nyugdíjnak, valamint szolgálati nyugdíjnak minősülő juttatásokat 2012. január 1-jétől korhatár előtti ellátásként, illetve szolgálati járandóságként kell folyósítani, amelyből az ellátás folyósítója főszabályként a személyi jövedelemadónak megfelelő mértékű adót von le. Az említett ellátások az Szja törvény alapján nyugdíjnak minősülnek22, ezért azok nem részei az összevont adóalapnak. Ebből kifolyólag az említett ellátásokban részesülő magánszemélyeket megillető NÉTAK, elő házasok kedvezménye és családi kedvezmény érvényesítésére az Szja törvény szabályait nem lehet alkalmazni.
A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül ő magánszemély az őt megillető családi kedvezményt a korhatár előtti ellátásból, illetve a szolgálati járandóságból - a személyi jövedelemadónak megfelelő mértékben - levont összeggel szemben (legfeljebb annak összegéig) érvényesítheti az adóévet követő évben. Következésképpen a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy - más, az összevont adóalapba tartozó jövedelem hiányában - év közben nem érvényesíthet családi kedvezményt.
A korhatár el őtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettmű vészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet15 9. §-a szerint az ellátásban részesülő magánszemély a családi kedvezménynek megfelelő összeg folyósítása iránti kérelmet az adóévet követő év június 30-át követően nyújthatja be. A kérelmet a Magyar Államkincstár honlapján, valamint a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus ű rlapon a nyugdíjfolyósító szervhez kell benyújtani.
A kérelem alapján a nyugdíjfolyósító szerv a Kormányrendelet szerinti eljárás alapján megállapítja a magánszemélyt megillető összeget, amelyet a határozat véglegessé válásától számított tizenhárom napon belül folyósít.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Letöltés
Kapcsolat
Impresszum
Adatvédelmi nyilatkozat
Kattintson a QR kódra a nagyban való megnyitáshoz
Made by FortuNet
4026 Debrecen, Bethlen utca 10-12/C 3/17.