A munkáltatói kölcsön

A munkáltatónak lehetősége van munkáltatói kölcsönt adni a munkavállalójának, mellyel segítséget tud nyújtani, ha a munkavállaló pénzügyi nehézségekkel küzd. Előnye, hogy gyorsabb és egyszerűbb az ügyintézése, mint egy hitelintézettől felvett kölcsön esetén.

Szabályzat

A munkáltatói kölcsönök esetében nincs szabályzatkészítési kötelezettség, de célszerű egy hitelezési szabályzatot elkészíteni, amely tartalmazza a munkáltatói kölcsön céljának, igénylésének, visszafizetésének feltételeit és az alkalmazandó kamatlábat valamint meghatározhatja, hogy mi történik abban az esetben, ha a munkavállaó munkaviszonya megszűnik.

A kölcsön törlesztése általában a munkabérből történő levonással történik vagy a munkavállaló átutalással is törlesztheti az adósságát.

A kamat meghatározása

A felek a szerződésben állapodnak meg a kölcsön kamatáról. A kamat estében nem szükséges a piaci kamatlábhoz igazodni, megállapodhatnak kamatmentességről vagy kedvező kamatozásról is.  Az Szja törvény viszont előírja, hogy ha a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére nem számít fel legalább a jegybanki alapkamat + 5 \% mértékű kamatot vagy, (ha bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb) legalább a szokásos piaci kamatot, akkor kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik.

Kamatkedvezményből származó jövedelem adózása

Az adó alapja a kamatkedvezmény 1,18-szorosa. Ez után az adóalap után fizetendő 13\% szociális hozzájárulási adó és 15\% személyi jövedelemadó. Fontos, hogy ezeket a közterheket nem a magánszemélynek, hanem a kifizetőnek (munkáltatónak) kell megállapítania, megfizetni és bevallania. A magánszemélynek e juttatással összefüggésben semmilyen adókötelezettsége nem merül fel és a személyi jövedelemadó bevallásában sem kell feltüntetnie.

Késedelmi kamat

Késedelmes törlesztés esetén késedelmi kamatot kell fizetnie a munkavállalónak, akkor is ha a kölcsön kamatmentes volt. Ha a munkáltató elengedi a késedelmi kamatot, az elengedett kamat a munkavállónak jogviszonyból származó jövedelemnek minősül.

Kölcsön elengedése

A munkáltató dönthet úgy, hogy a munkavállalónak korábban nyújtott kölcsönt elengedi, de akkor ez a munkavállaló bevételének fog minősülni, tehát így adóköteles lesz. A fizetendő adókat a kifizetőnek kell megállapítani, levonni, bevallani és befizetni.

Két fő típusát különböztetjük meg:

1. a lakáscélú és a
2. nem lakáscélú munkáltatói kölcsönöket.

Lakáscélú munkáltatói kölcsönök

A lakáscélú munkáltatói kölcsön csak lakáscélra használható. Lakáscélnak minősül a lakásvásárlás, zárt végű pénzügyi lízingelés, építés, bővítés, korszerűsítés.

A kölcsön a céltól függően nyújtható kamatmentesen vagy kedvező kamatozással. Fontos, hogy a kamatmentes kölcsön összege adóévben és az azt megelőző 4 évben összesen nem haladhatja meg a 10 millió forintot.  Ebben az esetben nem jelenik meg kamatkedvezmény.

Munkáltató által nyújtott lakáscélú kölcsönt kizárólag hitelintézeten vagy a Magyar Államkincstár útján lehet folyósítani, közvetlenül nem utalható a munkavállaló fizetési számlájára. Abban az esetben, ha közvetlenül a munkavállaló fizetési számlájára kerül utalásra, akkor sem lehet kamatmentes, ha a kölcsön lakáscélú volt.

Abban az esetben, ha a lakáscélra nyújtott kölcsön összege meghaladja a 10 millió forintot, a 10 millió forint feletti részre már meg kell állapítani a kamatkedvezményt.

Nem lakáscélú munkáltatói kölcsönök

Nem lakáscélra is folyósítható kamatmentes vagy kedvező kamatozású kölcsön, de ezekben az esetekben a kamatkedvezmény mindenképpen megjelenik.

A nem lakáscélú kölcsönöknél a hitel célja lehet: lakás felújítás, külföldi lakás felújítása, gépjármű vásárlása, nyaraló vásárlása stb.