Egyéni vállalkozók adózás 2024.

Az egyéni vállalkozás egy olyan vállalkozási forma, ami online indítható, nincs minimális tőkekövetelmény meghatározva, és később akár szüneteltetni is lehet. Az egyéni vállalkozó vagyoni felelőssége korlátlan a vállalkozás kötelezettségei tekintetében.

Adózási szempontból az alábbi lehetőségek közül választhat:

1. Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)
2. Általányadó
3. Vállalkozói személyi jövedelemadó (VSZJA)

Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA):

A KATA egy egyszerű adózási forma, ahol a vállalkozók havi fix összegű adót fizetnek, függetlenül a bevétel nagyságától.

2022. szeptember 1-től már csak főállású vállalkozó lehet KATÁ-s, a havi KATA adó mértéke 50.000 Ft. Ez a tételes adó lényegében minden járulékot, fizetendő adót kivált.

Bevételi értékhatára jelenleg 18 millió Ft. Ha a vállalkozó meghaladja ezt az értékhatárt, 40\%-os különadót kell megfizetni a 18 millió Forinton felüli részre.

Hátránya, hogy kizárólag magánszemélyek felé történhet számlázás és csak főállású vállalkozó lehet KATÁ-s, vagyis mellette nem lehet a vállalkozó teljes munkaidős alkalmazott.

Általányadó:

Az átalányadózás olyan esetekben jó választás, ha az egyéni vállalkozónak kevés költsége van, vagy olyan tevékenységet folytat, ahol magas költséghányadot tud elszámolni.

Az átalányadó lényege, hogy igazolás nélkül elszámolható költséghányadok vannak, amelyek mértéke a vállalkozás tevékenységétől függ. Ezek a költséghányadok a következők: 40\%, 80\%, 90\%.

• 40\%-os költséghányad: Ez az általános költségelszámolási mód. Azokra vonatkozik, akik a 80\%-os vagy 90\%-os költséghányadba nem férnek bele.
• 80\%-os költséghányad: Ez a törvény által meghatározott tevékenységekre alkalmazható és csak akkor, ha a meghatározott tevékenységet egész adóévben folytatja az egyéni vállalkozó. Ezek a tevékenységek az SZJA tv. 53. § (2) bekezdésében meghatározott ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenységek.
• 90\%-os költséghányad: Ezt a költséghányadot az választhatja, aki kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt, illetve aki mezőgazdasági őstermelő.

Az átalányadó alapja a jövedelem. Az egyéni vállalkozó jövedelmét azután kapjuk meg, miután az árbevételből levonjuk a megfelelő költséghányadot. Az így kapott jövedelem után köteles a vállalkozó személyi jövedelemadót, tb-járulékot és szochót fizetni.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelmének van egy adómentes része. Eszerint az egyéni vállalkozónak nem kell adóelőleget megállapítania, amíg az átalányban megállapított jövedelme nem haladja meg az éves minimálbér felét.

Átalányadózást nem csak a főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatnak. A főállású munkaviszonyos egyéni vállalkozók, a nappali tagozaton tanulmányokat folytató vállalkozók, illetve a nyugdíj mellett vállalkozók is dönthetnek a vállalkozásukban emellett az adózási forma mellett.

Az Ő esetükben amíg az adóévben az átalányban megállapított jövedelme nem haladja meg az adómentes határt, addig nem kell tb-járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetnie.
A nyugdíjas átalányadózó egyéni vállalkozóknak nem kell sem tb-járulékot, sem szochót fizetni.

Vállalkozói személyi jövedelemadó (VSZJA):

A vállalkozói személyi jövedelemadó a legáltalánosabb adózási forma egyéni vállalkozóknak.

A vállalkozás működésével kapcsolatos költségeket tételesen számolja el és ennek megfelelően adózik. Ez akkor éri meg, ha a valódi elszámolható költségek meghaladják az átalányadózásnál figyelembe vehető költséghányadot, illetőleg több bevétele keletkezik, mint amennyit az átalányadózás enged.

Előnye, hogy a vállalkozó lehet főállású vagy mellékállású egyéni vállalkozó és nem csak magánszemélyeknek, hanem cégeknek is számlázhat.

Az egyéni vállalkozók által választható adózási formák közül a vállalkozói személyi jövedelemadózás jár a legtöbb adminisztrációs teendővel. Ebben az adózási formában naplófőkönyvet kell vezetni, mégpedig úgy, hogy zárt rendszerben minden a tevékenységgel kapcsolatos bevétel és kiadás pontosan követhető legyen.

VSZJA-s vállalkozóként külön kell adózni a vállalkozói kivét után, külön a vállalkozói osztalékalap után, sőt még a vállalkozói személyi jövedelemadó is terheli a vállalkozót.

Vállalkozói kivét adózása

A vállalkozói kivét gyakorlatilag a vállalkozó fizetése, ami akár 0 Ft is lehet, ha úgy dönt, hogy nem szeretne pénzt kivenni a vállalkozásból. Ha az adott hónapban 0 Ft a vállalkozói kivét, akkor nem kell 15\%-os SZJA-t fizetni. A 13\%-os SZOCHO és 18,5\%-os TB fizetést azonban így sem lehet elkerülni. A TB fizetés alapja ugyanis tevékenységtől függően legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum. A SZOCHO alapja pedig legalább a minimálbér vagy garantált bérminimum 112,5\%-a.

Vállalkozói osztalékalap adózása

A vállalkozási osztalékalapot az adózás utáni vállalkozói jövedelemből kell kiszámítani és SZJA valamint SZOCHO fizetendő utána.

Vállalkozói személyi jövedelemadó

A vállalkozói SZJA mértéke 9\%, főszabály szerint a pozitív vállalkozói adóalap után vagy a törvény által meghatározott esetben a jövedelem (nyereség-)minimum után kell megfizetni.

Az egyéni vállalkozás adózási formájának kiválasztása során tehát figyelembe kell venni a várható bevételek és költségek összegét, a tevékenység fajtáját és a vállalkozás módját.