Tekintse meg ajánlatainkat, álláslehetőségeinket!
Hasznos kérdezz, felelek az Online számlázással kapcsolatban
2018. július 1-jétől vezették be az online adatszolgáltatási kötelezettséget, amely keretében a számla kötelező adatait kell eljuttatni a NAV-hoz. Ennek szabályait az Áfa tv. tartalmazza. A szabályozás első körben csak azokat érintette, érinti, akik belföldi adóalanyok (azaz az áfa alanyai) és min. 100 000 Ft áthárított áfatartalmú számlát állítottak ki belföldi adóalanyok (azaz az áfa alanyai) részére.
Belföldi adóalany (áfaalany) az a személy, aki (amely) gazdasági tevékenységet folytat, így részére a NAV adószámot állapít meg.
Magánszemély ebbéli minőségében is folytathat gazdasági tevékenységet, csak egyéni vállalkozóként vagy nem egyéni vállalkozóként (lásd 2. kérdés). Mindkét esetben a NAV-tól adószámot kap.
Ha a számlára vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség, akkor a számlán fel kell tüntetni a vevő adószámát is.
Az adatszolgáltatás két lépcsőben bővül a következők szerint:
Ha a vevő (megrendelő) belföldi cég vagy más belföldi szervezet (pl. alapítvány), akkor automatikusan adóalanynak (áfaalanynak) kell tekinteni.
Magánszemély vevő (megrendelő) akkor jár el belföldi adóalanyként, ha a terméket gazdasági tevékenységének folytatása érdekében vásárolja meg, a szolgáltatást ennek érdekében veszi igénybe. Ezt azzal jelzi, hogy megadja adószámát az értékesítő részére.
2021. január 1-jétöl belföldi magánszemély vevőnél mindenképpen keletkezik adatszolgáltatási kötelezettség. Ha a magánszemély vevő adóalanyként jár el (lásd előbb), akkora számlán az adószámát továbbra is kötelező feltüntetni.
Kivétel magánszemélyek esetében: más tagállambeli magánszemélyek részére az Áfa tv. 45/A. §-ában említett szolgáltatásokról kiállított számlákat nem kell a NAV-nak elküldeni, (pl. interneten keresztül végzett távoktatás, számítástechnikai eszközök interneten keresztüli távfelügyelete)
2020. július 1-től minden vállalkozásra vonatkozik, amely belföldi adóalany részére számláz, 2021. január 1-től pedig azokra a vállalkozásokra is, akik magánszemély (az 1. pont figyelembevételével), külföldi vállalkozás vagy más külföldi szervezet részére állítanak ki számlát.
A NAV adatszolgáltatási kötelezettség alól 2020. július 1-től nem mentesít:
Amennyiben az eladó és a vevő is belföldi adóalany, akkor a számla végösszegétől függetlenül be kell küldeni a számlát a NAV-nak.
PÉLDA:
A Bt. egy büfét üzemeltet. Egyik vevője 3 db 0,5 literes ásványvizet vásárolt, a vásárlás összege 750 Ft. A vevő számlát kér egy Kft. nevére. A 750 Ft-ról szóló számlát is meg kell küldeni a NAV-nak, mivel a vevő belföldi adóalany.
Az alanyi áfamentes státuszú vállalkozás is az áfa alanya, ezért adatszolgáltatásra kötelezett, ha más belföldi adóalany felé számlát állít ki. Az áfa alanya az alanyi adómentességet az Áfa tv-ben foglalt feltételek fennállása esetén választhatja. A vállalkozásnak azért állhat módjában az alanyi adómentességet választani, mert az áfa alanya. Ennek következtében, ha belföldi áfaalanynak állít ki számlát, akkor NAV adatszolgáltatásra kötelezett.
PÉLDA:
Alanyi adómentes egyéni vállalkozó épülettakarítási tevékenységet folytat. Megbízást kap egy Kft-től, hogy székhelyéül szolgáló ingatlanban nagytakarítást végezzen. A takarítás díjáról áfamentes számlát állít ki a Kft. részére, mivel alanyi adómentes státuszú. Ettől függetlenül a számlát be kell küldeni a NAV-hoz, mivel a számlát más belföldi adóalany részére állította ki.
Ha a nonprofit szervezet (pl. alapítvány) gazdasági tevékenységet is folytat, akkor áfa alanyává válik, ha más áfa alany részére számláz, adatszolgáltatásra kötelezetté válik.
PÉLDA:
Egy alapítvány nonprofit tevékenysége mellett megbízási díj fejében marketing tevékenységet végez gazdasági társaságok részére.
A marketing tevékenység díjáról kiállított számlákra vonatkozik az online adatszolgáltatás.
Az adatszolgáltatási kötelezettség akkor is fennáll, ha alanyi adómentes (katás vállalkozások túlnyomó része alanyi adómentességet választ) más alanyi adómentes vállalkozásnak számláz.
PÉLDA:
Egyéni vállalkozó könyvelő könyvviteli szolgáltatást nyújt egy alanyi adómentes státuszú betéti társaság részére. A könyvelési díjról kiállított számlákat be kell küldeni a NAV-hoz.
Bizonyos gazdasági tevékenységeket nem kötelező egyéni vállalkozóként folytatni (pl. bérbeadás, szellemi szabadfoglalkozásúak). Ha a magánszemély ebbéli minőségében bevételszerző tevékenységet folytat, s a megbízójával nincs alá-, fölérendeltségi viszonyban, akkor köteles adószámot kérni a NAV-tól.
Az egyéni ügyvédek, önálló közjegyzők, egyéni szabadalmi ügyvivők, önálló bírósági végrehajtók sem szerepelnek az egyéni vállalkozók közhiteles nyilvántartásában, de rendelkeznek adószámmal, mivel gazdasági tevékenységet folytatnak.
E körbe tartozó személyek a jelenleg hatályos szabályok alapján is kötelezettek adatszolgáltatásra, ha más belföldi adóalany részére olyan számlát állítanak ki, amelyben az áthárított áfa összege eléri, vagy meghaladja a 100 000 Ft-ot.
PÉLDA:
Nagy Péter cégek megbízása alapján műszaki terveket készít.
Ezt a tevékenységét nem egyéni vállalkozóként végzi, áfa körbe tartozik. Egy céges megbízója részére számlát állít ki 2020. január hó folyamán 500 000 Ft + 135 000 Ft ÁFA összegben. Ezt a számlát be kell küldeni a NAV-hoz, mivel az áthárított áfa elérte a 100 000 Ft-ot.
A hamarosan érvénybe lépő változások rájuk is vonatkoznak. Tehát a példában említett Nagy Péternek 2020. június 30-át követően a cégeknek kiállított számlákat automatikusan küldeni kell a NAV-hoz (még akkor is, ha alanyi adómentes státusú lenne, így áfát nem számítana fel). Ha esetleg magánszemélyeknek is készít terveket, akkor 2020. december 31-ét követően a részükre kiállított számlákra is vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség.
Ha egy belföldi adóalany adószámmal rendelkező, egyéni vállalkozók közhiteles nyilvántartásában nem szereplő magánszemély részére számláz, és az abban áthárított áfa összege eléri, vagy meghaladja a 100 000 Ft-ot, akkor most is köteles az adatszolgáltatásra.
PÉLDA:
Burkolási tevékenységet folytató, áfa körbe tartozó egyéni vállalkozó egy magánszemély részére vállalja, hogy tulajdonát képező ingatlanban burkolási munkákat végez. A magánszemély az ingatlant bérbe adja, e tevékenységéhez kapcsolódóan a NAV-tól adószámot kér, de egyéni vállalkozást nem indított. Az egyéni vállalkozó részére megadja adószámát a számla kiállításához.
A burkolásról kiállított számla összege 500 000 Ft + 135 000 Ft ÁFA.
Ezt a számlát be kell küldeni a NAV-hoz, mivel az áthárított áfa elérte a 100 000 Ft-ot.
2020. június 30-át követően a kiállított számlát automatikusan be kell küldeni a NAV-nak. Tehát a példában felhozott helyzetben akkor is, ha a számlában áthárított áfa nem éri el a 100 000 Ft-ot, vagy abban nem kerül sor áfa felszámítására.
Ingatlan bérbeadási tevékenységet az Áfa tv-ben meghatározott körülmények fennállása esetében lehet adószám nélkül is végezni, adószám hiányában nincs mód számlázni, így online adatszolgáltatásra sem kerülhet sor. Ha az adószám nélkül bérbeadó magánszemély részére belföldi adóalany számlát állít ki, akkor csak 2021. január 1-jétől keletkezik adatszolgáltatási kötelezettsége.
Az adatszolgáltatási kötelezettség fennáll, ha a számla kiállítója az áfa alanya és a vevő szintén az áfa alanya. Az áfamentes tevékenységet folytató is áfa alanya. Az adatszolgáltatási kötelezettség szempontjából lényegtelen, hogy a számlában nem számítottak fel áfát.
2020. december 31-ig az adatszolgáltatási kötelezettség csak belföldi adóalanyok részére kiállított számlákra vonatkozik.
2021. január 1-jétől az adatszolgáltatási kötelezettség a külföldi vállalkozások részére kiállított számlákra is vonatkozik.
Jelenleg a 100 000 Ft áfatartalmat elérő és/vagy azt meghaladó belföldi adóalanyok részére kiállított számlákat kell beküldeni a NAV-nak.
2020. július 1-től minden belföldi adóalanynak kiállított számlát be kell küldeni az Online Számla rendszerén keresztül. A katás vállalkozásoknak és / vagy alanyi adómentes vállalkozásoknak kiállított számlákat is.
2021. január 1-től minden magyar adószám alatt kiállított, bárki részére kiállított számlát fel kell tölteni, az 1. kérdésre adott válaszban említett egy kivételtől eltekintve. Tehát akkor is, ha a vevő külföldi magánszemély, külföldi vállalkozás, külföldi szervezet.
A nyugtákra vonatkozóan jelenleg nincs és a jövőben sem lesz adatszolgáltatási kötelezettség.
Nyugta csak akkor állítható ki, ha a vásárlással egyidejűleg a magánszemély vevő az ellenértéket készpénzzel, vagy azzal egy tekintet alá eső fizetési eszközzel (pl. bankkártyával, többcélú utalvánnyal) maradéktalanul megfizeti, valamint nem kötelező számlát kiállítani.
Meghatározott tevékenységi körök esetén nyugtát csak online pénztárgép használatával állíthatsz ki, amely szintén azonnal beküldi a vásárlás adatait a NAV-hoz.
Amennyiben vásárlás összege eléri, vagy meghaladja a 900 000 Ft-ot, vagy az ennél kisebb összeg, de a vevőd számlát kér a vásárlásról, akkor azt ki kell állítanod, amiről a kiállítás időpontjában hatályos jogszabályoknak megfelelően kell adatot szolgáltatnod.
Első esetben a számlázási kötelezettség automatikus, utóbbi esetben a vevő döntésétől függ.
Nem tilos a számlázott összeget a pénztárgépbe is rögzíteni, de ekkor alá kell támasztani, hogy a pénztárgépbe rögzített összeg és a kiállított számlán feltüntetett végösszeg egy értékesítésre vonatkozik. Ennek érdekében a számlához csatoljuk a nyugta egyik példányát.
Az adatszolgáltatási kötelezettség 2 módon teljesíthető:
Össze kell kötni a számlázót a NAV Online Számla rendszerével. Ehhez biztosítunk egy útmutatót, ami néhány lépésben végigvezet az összekötés folyamatán. Nem bonyolult. Az Online számlázó rendszerben tesztelhető, hogy sikeres volt-e az összekötés.
A kapcsolat létesítését követően kiállított számlákat az Online számlázó program folyamatosan monitorozza, és amennyiben az aktuális jogszabály szerint adatszolgáltatásra kötelezett számlát állítottál ki, akkor azt automatikusan továbbítja a NAV felé.
Fontos tudni, hogy nem minden számla, csak az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett számlák kerülnek beküldésre. Az adatszolgáltatás sikerességéről a számla mellett látványos ikon árulkodik. így azonnal látható, ha nem sikerült a beküldés.
Jelenleg, ha a számlán az áthárított áfa összege a 100 000 Ft-ot eléri vagy meghaladja, de az 500 000 Ft-os nem éri el, akkor azt a kiállítást követő 5 naptári napon belül kell beküldeni.
Ha a számlában áthárított áfa az 500 000 forintot eléri vagy meghaladja, azt az elektronikus felületen a kiállítást követő napig kell rögzíteni.
Ez a szabály 2020. június 30-át követően is megmarad.
2020. július 1-től az adatszolgáltatást a kiállítást követő 4 naptári napon belül kell teljesíteni, ha az áthárított áfa összege az 500 000 Ft-ot nem éri el. Ez a szabály irányadó akkor is, ha a számlában áfát nem számítanak fel.
2020. június 30-ig hatályos szabályok alapján az adatszolgáltatásban érintett számlákhoz kapcsolódó módosító és sztornó számlákat is be kell küldeni az adóhatóság részére.
2020. július 1-jétől a belföldi adóalany részére kiállított módosító és sztornó számlákra automatikusan vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség.
2021. január 1-jétől minden számlát (1. pontban foglalt kérdésre adott válaszban az egyetlen kivételt említettük) be kell küldeni a NAV-hoz, így a módosító és sztornó számlákat is.
Jelenleg a beküldést a kiállítást követő öt naptári napon belül kell elvégezni, ha a számlában áthárított adó akár a módosítást megelőzően, akár azt követően vagy a módosítást megelőzően és azt követően is eléri vagy meghaladja a 100 000 forintot, de nem éri el az 500 000 forintot.
A beküldést a kiállítást követő naptári napig kell elvégezni, ha a számlában áthárított adó akár a módosítást megelőzően, akár azt követően vagy a módosítást megelőzően és azt követően is eléri vagy meghaladja az 500 000 forintot.
2020. július 1-től nincs külön szabályozás a módosító és az érvénytelenítő (sztornó) számlára vonatkozóan
A következő jogértelmezés tűnik ésszerűnek. Az adatszolgáltatást a számla kibocsátását követő négy naptári napon belül kell teljesíteni, ha a módosítást követően az áthárított áfa nem éri el az 500 000 Ft-ot. Érvénytelenítő (sztornó) számla adatait annak kiállítását követő négy naptári napon belül kell a felületen rögzíteni.
Jelenleg az adatszolgáltatási kötelezettség a havonta 100 000 Ft-ot elérő vagy azt meghaladó áfatartalmú, belföldi adóalanyok részére kiállított számlákra vonatkozik. A számázó program csak ezeket a számlákat küldi be a NAV részére.
A változások 2 lépcsőben lépnek életbe. 2020. július 1-től és 2021. január 1-től. Az első határidőre a belföldi adóalanyok részére számlát kiállítónak a másodikra a magánszemélyeknek és a külföldi személyek (akár magánszemélyek, akár vállalkozások, akár más szervezetek) felé számlázóknak kell fokozottan figyelni, és innentől kezdve kell beküldeni az érintett számlákat az adóhatóságnak.
Az adatszolgáltatás elmulasztása, késedelmes vagy hibás beküldése miatt az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki, amely természetes személy (egyéni vállalkozó) esetében akár 200 000 Ft, nem természetes személy esetén akár 500 000 Ft is lehet számlánként.
A jogszabály ebben nem tesz különbséget az egyes adóalanyok között.
Jelenleg a 100 000 Ft-ot vagy azt meghaladó áfatartalmú, belföldi adóalany részére kiállított számlákat kell a NAV Online Számla rendszerébe rögzíteni.
Ezt azt jelenti, hogy az áfát nem tartalmazó, és 100 000 Ft-nál kisebb összegű áfát tartalmazó számlákat nem kell beküldeni a NAV-nak.
Ez a szabály változik majd 2020. július 1-től. Ettől kezdve ugyanis minden belföldi adóalany részére kiállított számlát be kell majd küldeni, így az alanyi adómentes nem katás, valamint alanyi adómentes katás egyéni vállalkozók is adatszolgáltatásra kötelezettek lehetnek.
2021. január 1-től tovább szigorodik a törvény. A magánszemélyek (1. kérdésre adott válaszban említett kivétellel) és külföldi vállalkozások, külföldi szervezetek részére kiállított számlákra is kiterjed az adatszolgáltatási kötelezettség.
PTGSZLAH nyomtatványon teljesítendő adatszolgáltatás 2020. december 31-ig mindenképpen megmarad, mivel addig az online adatszolgáltatás nem teljes körű, tekintettel arra, hogy nem terjed ki a magánszemélyek részére kiállított számlákra.
2021. január 1-jétől a PTGSZLAH nyomtatvány esetleges megszüntetése még bizonytalan.
A tapasztalat azt mutatja, hogy számos kis bevételt elérő, nem katás egyéni és katás vállalkozó, vállalkozás működik állandó könyvelő nélkül. Az említett személyeknek nem kell könyvelőt megbízni, s erre a jövőben sem lesznek kötelezettek.
Az említett személyeknek feltétlenül érdemes időközönként egyeztetni egy könyvelővel, még akkor is, ha a könyvelést maguk szeretnék megoldani. Szakmai támogatás hiányában könnyen előfordulhat, hogy tisztán logikai alapon, de mégis tévesen értelmezik az adott jogszabályt. Emiatt, a vállalkozó úgy ítélheti meg, hogy mentesül az adatszolgáltatási kötelezettség alól, miközben arra kötelezett lenne.
Az adatszolgáltatási kötelezettség kibővítése nem szünteti meg a kézi számlatömbök, számlanyomtatványok használatának lehetőségét.
Továbbra is lehet majd egymás mellett kézi számlatömböt, számlanyomtatványt, telepített és online számlázó programot használni.
A kézi számla, a számlázóprogrammal készített papíralapú és az elektronikus (digitális) számla továbbra is elfogadott lesz.
A vállalkozásnak érdemes azt a számlázási módot választani, amely számára a legkényelmesebb, legideálisabb.
A kézi számlatömbből kiállított számlákat manuálisan, a NAV Online Számla rendszerébe kell rögzíteni.
2021. január 1-jétől magánszemélyek (lásd 1. kérdésre adott választ) részére kiállított számlákra is vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség, de nem kell megadni a magánszemély nevét és címét.
Nincs megkötés arra vonatkozóan, hogy kinek a feladata az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett kézi számlák feltöltése. Kézi számlatömbből kiállított, vagy hagyományos, papír alapú számla-nyomtatvány felhasználásával készített számlák esetében az adatszolgáltatást azonban manuálisan kell elvégezni, azaz az egyes számlákat külön-külön kell rögzíteni az online felületen.
A számla adatainak rögzítését elvégezheti a könyvelő, könyvelő hiányában egy megbízott személy vagy maga a vállalkozó is.
A számlázó programmal kiállított számlák adatszolgáltatása automatizált, így a rendszer az adatkapcsolat létesítését követően azonnal, emberi beavatkozás nélkül küldi meg az adatokat a NAV részére.
Az online számlázó nagy előnye, hogy bármilyen internetezésre alkalmas eszközön tökéletesen működik. Mindössze egy böngészőre és (mobil) internetkapcsolatra van szükség. A számlák így telefonon vagy tableten is kiállíthatok. Amennyiben a vevő e-mail címe rendelkezésre áll, azt azonnal e-mailben el is tudjuk küldeni, így ezzel egyidőben az adatszolgáltatási kötelezettség is azonnal teljesül.
2020. július 1-től egyes számlázó programok blokknyomtatóval is használhatók, így azonnal, helyben ki lehet nyomtatni a számlát.
Magánszemélyek számára kiállított számlákat csak 2021. január 1. után kell beküldeni a NAV részére, addig nincs ilyen kötelezettség.
Ha a munkadíjat a helyszínen, készpénzben fizetik ki, akkor a számlát azonnal el kell készíteni. A hordozható eszközzel történő nyomtatás alternatíva lehet.
Amennyiben a számla kiállítására a helyszínen nincs lehetőség, akkor a készpénzt sem javasolt átvenni. Nem jelent minden szempontból kielégítő megoldást a készpénz átvétele külön bizonylattal (pl. a nyomtatványboltban kapható pénztárbizonylattal), ugyanis az nem pótolja a számlát, amelyet a készpénz átvételekor ki kellett volna állítani.
A szabályszerű megoldás az utólagos számlázás és a készpénz átvétele az utólag kiállított számla átadásakor. Annak átvételét külön bizonylattal (pl. a már említett pénztárbizonylattal) javasolt dokumentálni, tekintettel arra, hogy a fizetésre nem a számlázással egyidejűleg kerül sor.
Ha a számlában nincs áfa felszámítva, vagy a felszámított áfa összege nem éri el az 500 000 Ft-ot, akkor kiállítást követő 4 naptári napon belül kell a számla adatait a NAV online felületén rögzíteni.
Ebben az esetben kézi számlatömbből történő számlakiállítás esetén megoldás lehet, hogy a számlát valamilyen módon (pl. lefotózva) elküldi a könyvelőjének, vagy annak a személynek, aki az adatszolgáltatást intézi, vagy saját maga tölti fel az online számla rendszerébe. Könyvelő hiányában keresni kell valaki, aki ezt a feladatot elvállalja.
Az online számlázóval a számla kiállítása internet segítségével mobilon és tableten is pillanatok alatt kiállítható, a rendszer pedig az összekötést követően automatikusan intézi a számla beküldését. 2020. július 1-től a számlázó programmal a számla nyomtatása mini mobilnyomtatóval megoldható.
2021. január 1-től az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed a magánszemélyek részére kiállított számlákra is, így az a webáruházakat is érinteni fogja. Az e-kereskedelemben sajnos előfordul, hogy a vevő meggondolja magát és nem veszi át a csomagot. Az adatszolgáltatási kötelezettséget azonban ettől függetlenül a jogszabálynak megfelelően teljesíteni kell. Amennyiben a számlában áthárított áfát nem éri el az 500 000 Ft-ot, vagy ezt az összeget nem haladja meg, akkor a beküldésre a kiállítást követően 4 naptári nap áll rendelkezésre. Amennyiben a csomag mégis visszajön, a számlát le kell sztornózni és ugyanúgy a kiállítás napján, azt követő 4 naptári nap folyamán fel kell tölteni a NAV rendszerébe a sztornó számlát is.
Vannak számlázó programok, melyeket API segítségével össze lehet kötni a webáruház rendszerével a számlázóval, így nemcsak a megrendelésről kiállított számla elkészítése és kiküldése, hanem a számlákra (beleértve a sztornó számlákat is) vonatkozó online adatszolgáltatás is automatizálható.
Nyugta magánszemély vevő részére állítható ki, ha a vásárlással egyidejűleg az ellenértéket készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel, vagy többcélú utalvánnyal maradéktalanul kiegyenlíti.
A kézi nyugtát nem kell beküldeni a NAV-nak sem most, sem 2020. július 1-jétől. Az online pénztárgép a nyugtával bizonylatolt bevételt - mint forgalmi adatot - elektronikusan beküldi a NAV-hoz.
Azonban a vállalkozás súlyos jogsértést követ el, ha nyugtát állít ki, miközben számláznia kellett volna. Ebben az esetben mulasztási bírság szabható ki a számla kiállításának és az online adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt. Első mulasztás miatt 1 000 000 Ft-ig, utóbbi esetben magánszemély esetében 200 000 Ft-ig, nem magánszemély esetében 500 000 Ft-ig terjedhet a mulasztási bírság összege. Mindkét esetben a bírságot mulasztásonként lehet kiszabni.
Az alábbi táblázat mutatja a kézi számlatömb és az online számlázó program előnyeit, hátrányait, ami alapján még könnyebben el tudod dönteni, hogy melyik rendszert választod.
|
|
Online számla |
Kézi számlatömb |
|
Beszerzés |
Gyors, egyszeri regisztráció online |
Csak kijelölt üzletekben megvásárolható a cégadatok igazolásával, személyes iratok, adóigazolvány és aláírási címpéldány bemutatásával |
|
Címzett megadása |
Az első néhány kezdőbetű alapján a Cégjelző automatikusan kitölti az adatokat |
Kézzel kell kitölteni minden adatot, mely növeli a hibázási lehetőséget |
|
Termék/szolgáltatás megadása |
Elmentett termék vagy szolgáltatás esetén, néhány kezdőbetű megadásával kiválasztható a listából |
Kézzel kell kitölteni minden sort „olvasható formában” mely növeli a hibázási lehetőséget |
|
Nettó és bruttó ár |
Nettóban és bruttóban is számlázhatunk, a rendszer automatikusan számolja és kitölti az áfát |
Minden tételt számológéppel kell számolni, mely növeli a hibázási lehetőséget |
|
Számladátumok |
Automatikus a beállításoknak megfelelően |
Egyedileg kitöltendő |
|
Számlaátadás |
Személyesen, postai úton vagy e-mailben |
Személyesen, vagy postai úton |
|
Számlatárolás |
8 évig fizikailag vagy digitálisan kell megőrizni |
8 évig fizikailag kell megőrizni |
|
NAV adatszolgáltatás |
Automatizálható |
Manuálisan a NAV Online Számla rendszerében |
|
NAV adatszolgáltatásról visszajelzés |
Azonnali, automatikus visszajelzés |
Nincs |
|
Ismétlődő számlák kiállítása |
Automatizálható |
Minden esetben egyedileg kell elkészíteni |
|
Fizetési emlékeztetők, felszólítások |
Automatizálható |
Manuális, kézi nyilvántartás |
|
Számlakiállítás |
Bárhol, bármikor, bármilyen eszközről interneteléréssel |
Bárhol, bármikor |
|
Számlateljesítések kezelése |
Kényelmesen a szoftverben, átlátható státusjelölésekkel |
Nincs, vagy manuálisan Excelben |
|
Aktuális kata keret visszajelzés |
Van |
Nincs |
|
Megjegyzés |
Szép, igényes megjegyzés |
Sokszor nehezen olvasható, tépett a széle |
|
Könyvelés |
Digitálisan átküldhető a könyvelőnek, aki néhány gombnyomással át tudja adni az adatokat a könyvelő programjának |
Csak manuálisan könyvelhető |
|
Ár |
Néhány számlázó program bizonyos korlátokkal ingyen használhatók, ami sok vállalkozás számlázási kötelezettségét kielégíteni |
Kb. 500 Ft / 50 db számla |
Nincs arra vonatkozó megkötés, hogy kinek kell feltölteni a számla adatait a NAV rendszerébe. A fenti esetben egy külső személyt javasolt megbízni, aki az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését el tudja látni.
Az adatszolgáltatásra vonatkozó határidőt azonban ebben az esetben is figyelembe kell venni, a kézi számlát a kiállítást követő napig kell rögzíteni, ha azon az áthárított áfa összege az 500 000 Ft-ot eléri vagy meghaladja. Ez alatt pedig a kiállítást követő 4 naptári napon belül.
Jelenleg nem, feltéve, hogy e státusza miatt belföldi adóalany részére kiállított számlájában áfát nem kell felszámítania. Azonban 2020. július 1-től a katásokra is (hiszen áfa alanyai) vonatkozik a NAV adatszolgáltatási kötelezettség abban az esetben, ha más belföldi adóalany részére állítanak ki
számlát. 2021. január 1-től pedig azokat is érinti, akik magánszemély részére számláznak.
Akkor is adatot kell szolgáltatni a katásoknak, ha alanyi adómentes (katás) vállalkozásnak számláznak.
A leírt esetben az online adatszolgáltatási kötelezettség csak a magánszemélyek részére kiállított számlákra vonatkozik (2021. január 1-től).
Ha a vállalkozás online pénztárgépet használ és a vevők magánszemélyek, akik közül senki nem kér számlát, akkor nem lesz adatszolgáltatási kötelezettség.
Fontos tudni, hogy számlát kell kiállítani, ha a vásárlás áfával növelt végösszege a 900 000 Ft-ot eléri vagy meghaladja, még akkor is, ha az összeget a pénztárgépbe rögzítik. A számlázás miatt 2021. január 1-től adatszolgáltatási kötelezettség is fennáll.
A számla végösszegét a pénztárgépbe pénzmozgásként kell rögzíteni. Ekkor a pénztárgép nem nyugtát, hanem ún. pénzmozgás bizonylatot készít. A vevőnek a bizonylatot nem kell átadni. így az árbevétel is csak egyszer kerül elszámolásra.
A pénztárgépet szervizelő vállalkozás kérésére felvilágítást ad a pénztárgép megfelelő programozásával kapcsolatban.
Az online pénztárgép használata és az adatszolgáltatási kötelezettség egymástól teljesen függetlenek. Az online pénztárgép a vevő adatai nélkül, automatikusan küldi be a pénztárgépbe rögzített adatokat a NAV részére.
Ha a vevő számlát kér, vagy részére számlázni kell (lásd 28. kérdés) lehet kézi számlát használni, de inkább számlázó programmal, vagy online számlázó rendszerrel javasolt a számlát kiállítani, tekintettel arra, hogy a kézi számlákat egyesével, manuálisan kell a rögzíteni a NAV rendszerébe.
A számla kezelésével kapcsolatban a 28. kérdésre adott válaszban leírtak szerint kell eljárni.
2020. július 1. után a belföldi adóalanyok, 2021. január 1. után pedig a magánszemélyek számára kiállított számlákat is be kell küldeni interneten keresztül. Ha az online számlázó rendszert összekapcsoljuk a NAV Online Számla rendszerével, akkor ez a folyamat automatizált, így a két rendszer egymástól függetlenül, automatikusan tud működni egymás mellett. A vállalkozónak nem keletkezik extra adminisztrációs feladata.
Az online pénztárgéppel nyugtát lehet adni, az online számlázó pedig számla kiállítására használható. Online pénztárgéppel nem lehet számlát kiállítani, és fordítva, az online számlázó sem alkalmas online pénztárgépként való használatra.
Kapcsolat
Impresszum
Adatvédelmi nyilatkozat
Kattintson a QR kódra a nagyban való megnyitáshoz
Made by FortuNet
4026 Debrecen, Bethlen utca 10-12/C 3/17.