Legfontosabb tudnivalók a végrehajtásról

A végrehajtás

Végrehajtás kizárólag tartozásra lehet indítani. A tartozás olyan fizetési kötelezettség, amelynek fizetési határideje már letelt és még nem került kifizetésre.

A fizetési határidő letelte előtt a kötelezettséget tehát végrehajtani nem lehet. Kivétel a NAV által indított eljárások, neki van lehetősége, hogy biztosítási intézkedést vagy ideiglenes biztosítási intézkedést foganatosítson.

Ha a végrehajtást kérő ismeri az adós bankszámlaszámát vagy munkáltatóját, kérheti átutalási végzés, vagy letiltó végzés kibocsátását is. Ebben az esetben a bíróság közvetlenül a pénzintézethez vagy a munkáltatóhoz intézi a végzést, nem kerül bevonásra végrehajtó.

Alapesetben a végrehajtást önálló bírósági végrehajtó, a NAV és az önkormányzati adóhatóság folytathat.

 A végrehajtás megindítása

 A végrehajtási eljárás a végrehajtást kérő kérelmére indul, a végrehajtó okirat kiállításával. A végrehajtó okiratot a bíróság vagy a közjegyző állíthatja ki.

A végrehajtás felfüggesztése

Bírósági végrehajtás felfüggesztése

Kivételes esetekben, rövid időtartamra van lehetőség a végrehajtás felfüggesztésére. Ha az adós átmenetileg         nehéz anyagi vagy szociális helyzetbe került kérheti a végrehajtás felfüggesztését, illetve a végrehajtást kérő is kérheti a végrehajtás felfüggesztését.

NAV végrehajtás felfüggesztése

A NAV végrehajtás felfüggesztése számos okból történhet. Ilyen pl. ha a felettes szerv rendelkezésére függeszti fel vagy illetékügyekben, ha az illeték fizetési kötelezettség megszűnése várható.

A végrehajtás szünetelése

Bírósági végrehajtás szünetelése

Számos esetben szünetelhet a végrehajtás pl. ha az adós személyazonossága nem állapítható meg, a végrehajtást kérő a végrehajtási költséget nem előlegezte, az adós a teljesítésre halasztást kapott vagy nincs lefoglalható vagyontárgya.

NAV végrehajtás szünetelése

A NAV végrehajtás szünetelhet pl. ha fizetési kedvezmény iránti kérelmet nyújtottak be, fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyeztek.

Fontos, hogy a végrehajtás felfüggesztése vagy szünetelése nem egyenlő a végrehajtás megszűntetésével.

Fizetési kedvezmény, végrehajtás elengedése

A végrehajtást kérő dönthet úgy, hogy a tartozást vagy annak egy részét elengedi, erről tájékoztatnia kell a végrehajtót.

Bírósági végrehajtási eljárásban az adós kérheti a tartozás részletekben történő megfizetését, ha az adós a követelés egy részét már megfizette és a további szükséges feltételek fennálnak. A végrehajtó erről jegyzőkönyvet állít ki, amellyel kapcsolatban a végrehajtást kérő és az adós is tehet észrevételt. Lehetőség van arra is, hogy az adós és a végrehajtást kérő közvetlenül egymással állapodjanak meg a részletfizetésről, s erről tájékoztassák a végrehajtót. Ha az adós bármely részlet megfizetését elmulasztja a végrehajtás újra élni fog.

NAV végrehajtási eljárásban fizetési kedvezmény kérésére van lehetőség, melyet kizárólag az adós kérhet. A fizetési kedvezmény lehet halasztás, részletfizetés, mérséklés, elengedés. A kérelem benyújtására papír alapon vagy elektronikus úton is van lehetőség. Ha az adózónak újabb tartozása keletkezik vagy a részleteket nem megfelelően fizeti, a tartozás újra végrehajthatóvá válik.

Végrehajtható jövedelmek, járandóságok

A Vht. 7. § (1) bekezdése szerint a bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, az adós munkabéréből és egyéb jövedelméből kell behajtani.

Fontos, hogy az adós bankszámlájának megterhelése és jövedelmének letiltása párhuzamosan is történhet. A bankszámla megterhelésekor sem a bank sem a végrehajtó nem vizsgálja a számlán lévő pénzösszeg eredetét, tehát előfordulhat, hogy olyan összeget is levonnak, amely mentes a végrehajtás alól, ezt az összeget köteles a bank visszatéríteni. A végrehajtó nem felelős ezen összeg téves levonásáért.

A Vht. 79/A. § alapján  a természetes személyt megillető, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegből

• a 200.000 forint feletti összeg korlátlanul végrehajtható,
• a 200.000 forint alatti összegből pedig a 60.000 forint és a 200.000 forint közötti rész 50\%-a, azaz legfeljebb 70.000 forint vonható végrehajtás alá.

A Vht. 65. § alapján a munkaviszony alapján kapott munkabérből legfeljebb 33\%-ot lehet levonni. 50 \%-ig terjedhet a levonás az alábbi esetekben: tartásdíj, az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés, jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás, több letiltás.

A levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200.000 forintot. Mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a 60.000 forintot. Nem vonatkozik a mentesség a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén. Ha az adós több jogcímen is kap munkabért, a mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni.

A béren kívüli juttatás nem minősül munkabérnek, így az nem képezi a letiltás alapját.

A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál a nettó bért kell figyelembe venni.

A Vht. 74. §-a tartalmazza azokat a juttatásokat, amelyek mentesek a végrehajtás alól, ilyen pl. a települési támogatás, az ápolási díj, anyasági támogatás, a rokkantsági járadék.

Levonás egyéb juttatásokból

Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából legfeljebb 33\%-ot lehet levonni. 50\%-ig terjedhet a levonás gyermektartásdíj, jogalap nélkül felvett nyugellátás vagy több letiltás esetén.

Az árvaellátásból a jogalap nélkül felvett árvaellátást lehet levonni legfeljebb 50\% erejéig.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiból (pl. Táppénz, CSED, GYED) legfeljebb 33\%-ot lehet levonni gyermektartásdíj vagy jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás fejében.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiból legfeljebb 33\%-ot lehet levonni. 50\%-ig terjedhet a levonás gyermektartásdíj, megváltozott munkaképességű személyeknek járó, jogalap nélkül felvett ellátás, valamint több letiltás esetén.

A gyermekgondozás segítő ellátásból (GYES) és a gyermeknevelési támogatásból (GYET) legfeljebb 33\%-ot lehet levonni, a jogalap nélkül felvett GYES, GYET, anyasági támogatás fejében.

A családi pótlékból legfeljebb 33\%-ot lehet levonni a jogalap nélkül felvett családi pótlék és anyasági támogatás fejében.

Az álláskeresők ellátásaiból legfeljebb 33 \%-ot lehet levonni tartásdíj, jogalap nélkül felvett álláskeresők ellátása, jogalap nélkül felvett, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás fejében.

A munkáltató kötelességei letiltással kapcsolatban

A munkáltató kötelessége legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon értesíteni az adóst a letiltásról, illetve a letiltást kibocsátó szervet a letiltás foganatosításának akadályáról.

Önálló bírósági végrehajtás esetén a megkeresés tartalmaz egy igazolólapot, amelyet vissza kell küldeni.

NAV végrehajtás esetén a VHJOV elnevezésű nyomtatványt kell beküldeni a NAV-hoz elektronikus úton 15 napon belül. NAV végrehajtás esetén a jövedelem összegének vagy a letiltást befolyásoló körülmények változása esetén is 15 napon belül jelezni kell a NAV-nak.

A végrehajtás lefolytatásában a munkáltatónak szigorú felelőssége van, ugyanis a munkáltató készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek, ezen túl a munkáltató 500.000 forintig terjedő rendbírsággal is sújtható.

Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik a munkáltató köteles az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely tartalmazza, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. Igazolást kell kiadni arról is, hogy a munkavállalónak nincs tartozása. Ha a munkavállaló új munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást az új munkáltatójának átadni.